Ki tervezheti a házát, és mi kerüljön a tervezési szerződésbe

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 24. § (1) bekezdése szerint mérnöki és építészeti tevékenységet csak az folytathat, aki a törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik. A törvény néhány kivételt is ismer, például bizonyos külföldi szolgáltatókra.

A kamarai tagság önmagában még nem jelenti, hogy valaki bármilyen épületet tervezhet. A tervezési jogosultságot a területi kamara szakterületenként adja ki, és a jogosultság jele megmutatja, mire terjed ki.

A 266/2013. Korm. rendelet 1. melléklete szerint az építészeti tervezési terület jele É. Ehhez okleveles építészmérnöki végzettség és két év szakmai gyakorlat kell, és általános építmények teljes körű építészeti tervezésére jogosít. A rendelet 2. melléklete korlátozott tervezői fokozatokat is meghatároz, amelyek az épület méretéhez, szintszámához és a lakások számához kötik a jogosultságot.

A 266/2013. Korm. rendelet 30. §-a szerint a területi kamarák közös, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, és azt folyamatosan frissítik. A tervező neve és jogosultsági száma alapján itt ellenőrizhető, hogy szerepel-e a névjegyzékben, és milyen jelű jogosultsága van.

A 15/F. § kötelező felelősségbiztosítást ír elő. A tervezőnek biztosítással kell fedeznie azokat a károkat, amelyeket a tervezési szerződés teljesítése közben okoz. A kötelezettség egyéni tervezőt, egyéni vállalkozót és tervező céget egyformán terhel, cégnél az alkalmazottak és az alvállalkozók munkájára is kiterjed.

A tervezési szerződés a munka tartalmát, díját és határidejét rögzíti. Minél pontosabb, annál kevesebb a vita a tervezés közben és a végén. Az alábbi elemeket érdemi részletességgel kérje bele.

• a megrendelt fázisok: vázlat, bejelentési vagy engedélyezési terv, kiviteli terv
• a szakági munkarészek: statika, gépészet, villamos, energetika
• a fázisonkénti díj és a fizetés ütemezése
• a határidők, és mi történik, ha a megrendelő döntése késik
• a vázlatváltozatok és a módosítási körök száma
• a tervezői művezetés alkalmainak száma és díja
• a felhasználási jog terjedelme

A terv szerzői mű. A tervezési szerződés rendezi, hogy a megrendelő mire használhatja: egy házra, egy telekre, és átdolgozhatja-e más tervező. Ha később a kiviteli tervet vagy a művezetést másik tervezőtől rendelné meg, ehhez a szerző hozzájárulása kellhet.

Típusterv vásárlásánál ugyanez a kérdés a típusterv felhasználási szerződésében dől el. Az adaptált tervért az adaptáló, jogosult tervező felel, a neve a tervlapokon szerepel.

Az e-epites.hu tájékoztatója szerint a hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építést megtiltja, ha a tervező nem rendelkezik jogosultsággal a dokumentáció elkészítésére, vagy vele szemben összeférhetetlenség áll fenn. A jogosultság tehát a kezdés feltétele.

Építés közben a tervezői művezetésről az építtetőnek kell gondoskodnia, ezt a 191/2009. Korm. rendelet 7. §-a mondja ki. A művezetést is jogosult építész tervező végzi, aki ugyanannál a munkánál felelős műszaki vezető nem lehet.